Megyek, mert mennem kell...

Megint betértem a sport áruházba és sikerült szert tenni egy zipp-es nadrágra, meg ha már ott voltam vettem még egy rövid ujjas pólót, és egy túra lábos készletet, mindösszesen 2590Ft-ért. Úgy gondolom, jó hasznát fogom venni. Néha főzök majd valamit. Szerencsére súlyban sem túl sok. 

Megvettem a betadint, a ragtapaszt a fájdalomcsillapítót, a túra botot a tecsóban 1600Ftért, ha nem kell eldobom, nem kár érte. Pár dolgon kívül minden megvan: a kaja amit viszek, egy hosszú ujjas poló, manikür készlet, egy pár zokni, eső nadrág. 

Erről jut eszembe, összeraktam a hátizsákom, mindent belepakoltam, kivéve azt a ruhát amit magamon viszek és üres kulaccsal, utikönyvek nélkül, most tartok 6kg-nál.

Teljesen rendben van, ha így folytatom el sem érem a 8kg-ot. Volt értelme a gramm vadászatnak.

Az a kérdés motoszkál bennem, hogyan fogom kintről frissíteni a blogomat. Jó lenne, ha nem is minden nap, de legalább 2-3 naponként tudnék írni valahol.

Van az El Caminon internet elérés?

Vagy jobb ha gép közelébe sem kerülök? :)

Megtaláltam az útvonalat a reptértől a vasútállomásig, Orly-tól Antony-ig ez kb 10Euro és utána metróval a vasutállomásig.

Itt a párizsi Metro térképe: http://www.ratp.info/orienter/f_plan_ang.php?loc=reseaux&nompdf=metro&fm=gif

Nagyon jó tanács, hogy az első nap amikor megérkezem reggel StJPdP-ba ne menjek tovább inkább aklimatizálódjak. Gondolkodtam már én is rajta, hogy nem leszek e túl fáradt az egész éjszakai vonatozás után. Úgy döntöttem, hogy eltöltök egy napot StJPdP-ba és majd csak május 28-án indulok. 

Folytatódik az út szervezése, megvettem a vonatjegyet jegyet Párizsból St Jean Pied De Portig, hát nem volt könnyű, köszönöm a segítséget.

Itt sikerült lefoglalni: http://www.voyages-sncf.com/

A repülőm Május 26-án érkezik meg Párizsba az Orly Déli termináljához, és innen kellett találnom egy csatlakozást StJPdP-ig. 

Mindenki a TGV-t ajánlotta de nekem ez nem jött össze, bár vágytam rá, érdekes lehet 300km/h-val száguldani. Ha felülök a TGV-re akkor éjfélre értem volna Bayonne-ba és onnan csak reggel megy busz  StJPdP-ba. Persze valahogy elütöttem volna az időt de az tuti, hogy holt fáradtan érkezem reggel.

Úgyhogy maradt az éjszakai vonat, mégpedig ez:

Tehát este 13.10-kor felszálok az Austerlitz pályaudvaron a vonatra a 28-as kocsiba, elfoglalom a helyem a 16-os ablakmelletti ülésen majd reggel 6.40-kor leszállok Bayonne-ba és iszom egy kávét :) megy eszem valami reggeli félét :)

Innen megy tovább a busz 8.10-kor és érkezik 9.31-kor StJPdP-ba.

 Elmegyek a zarándok irodába kiváltom az igazolványom és elindulok Santiago felé:)

Ez a terv.... Nem rossz...főleg hogy 25.60 Euroba került a vonatjegy és a buszjegy:)

Már csak az a kérdés, hogyan jutok el a reptértől a vonatállomásig. Na de azt majd a következő posztban.

Úgy gondoltam, hogy a pénztől való feszültségem csökkentése érdekében, megosztom a Caminom eddigi költségeit és a tervezett költségeket.

Amióta kitaláltam, hogy megyek, vezettem egy táblázatot amelyben felírtam minden költséget ami felmerült ezidáig.

A Felszerelés:

Összesen:               85035Ft

Utazás:

Budapest-Párizs: 12700Ft

Párizs-St Jean Pied de Port (éjszakai vonat) : 25.60Euro kb 6800Ft

Kintlét:

Napi 30 Euroval számoltam ami a 41 napos kint tartózkodásomat illetően: 1200 Euro. Mondjuk szerintem ezt egy kicsit túl terveztem de legalább nem érhet nagy meglepetés. Amúgy meg elég low coast-ra próbálom majd venni a kint létet, hogy ne költsek sokat.

Nincs még benne az, hogy eljutok valahogy Párizstól StJPdP-ig és a hazaútat sem látom még. Van még pár motyó amivel ki kell egészítenem a felszerelést, szóval még az is hiányzik.

Mindösszesen nem kevés, de hát ez van. Eladtam egy csomó cuccomat amiből tudom fedezni a költségeket. Úgy tűnik ez is a Camino, megszabadulok a feleslegesnek ítélt dolgaimtól. Már itt volt az ideje egy nagy rendrakásnak és szortírozásnak.

Nagyon érdekes a kérdés, hogy valójában mi van a hátiszákban? Mi az amit cipelek magammal? Tényleg csak 3 váltás fehérnemüt és pólót? Vagy a hátizsákomban benne van az összes cuccom. A lakásom, az autóm, a biztosításom, a munkám, a hitelem, a számítógépem, minden amivel foglalkozom épp.

Mi lenne ha kivenném ezt a mérhetetlen terhet és futnék egy új élet felé? Kiraknám azt a rengeteg problémát amit az okoz, hogy fenn tartsam a státus quo-t és szabadon, könnyedén csak végigsétálnék az életen? Elég bátor vagyok hozzá, vagy gúzsba köt a múltam?

Úgy látom ezt adja a Camino, megtanít arra, hogy milyen kevés cucc is elég a zsákba, hogy életben maradjak. Helyette megajándékoz élő emberi kapcsolatokkal, amellyekben már nem a félelemből fakadó túlszárnyalás, az örökös összehasonlítgatás, a kinek van nagyobb, meg több, meg szebb, a mérce alapja. Hanem a valódi, tiszta, őszinte egymásra tekintések azok mellyek előtérbe kerülnek.