Ma mentünk 26km körül, de ez nem biztos mert itt a távolságokat elég nagy ráhagyással mérik szal néhány km bemozgás akármikor lehet.
Reggel elindultunk kb 6.30-kor majd megálltunk reggelizni kb 9 körül, és nyomtuk Logrono-ig. Előtte egy kicsivel volt egy hely Maria portája, ahol kértünk pecsétet, a Néni kb 70 éves idős Spanyol asszony nyílt tiszta tekintettel és rég nem látott kék szemekkel. A nagymamámnak volt ilyen. Volt a kis kuckójában minden földi jó, kávé, süti, egyebek, és volt pár karkötő nyaklánc, Caminos erekje, könyv meg ilyenek. Nos az történt, hogy felkaptam a fejem mert már előző nap is akartam venni valami karkötő féleséget, olyat, ami cérnából vagy kötélből van és itt megláttam azt amit kerestem. Szóval vettem egy nagyon jól kinéző kötél cérna karkötőt, én aki még órát sem hord. Utána amikor tovább indultunk eszembe jutott a Mamám, hát Logronoig csak nyeltem a könnyeimmet....
Aztán beértünk a városba és ettünk egy croissant és ittunk egy kávét, a város még épp hogy csak ébredezett, nem volt nagy sürgés forgás, a apanyolok amúgy sem rohannak erre már rájöttem. A térdem megint rosszalkodott ezért beküldtem egy cataflanat.
A városból kifelé, vettem egy telefont, szóval most van egy spanyol számom:))))) Azéert ez nem semmi :) mindezt 19 euroért :) A Laci közben elindult, és megbeszéltük majd talalkozunk az úton.
Elindultam kb 12-kor a legnagyobb forróságban. A légiós felszerelés működik, az idő csodás, a térdem nem annyira. Tehát még egy Cataflan. Dúúúrva. Keményen beüt. Megint nem érdekel sok minden csak megyek és az életen gondolkodom, kb addig jutok, hogy az élet olyan mint egy folyó... vagy nem.... kb ennyit lehet megtudni...
Közben beérek Navarrete-be megebédelek, de nem találok kutat. Szomjazom Ventosa felé. Szerencsére útbaesik egy gyártelep ahol két spanyol lánytól kérek vizet, kaptam, úgyhogy megyek tovább. A térkép szerint kb 3,5 km, de tuti, hogy több.
Mikor megérkezem Laci még sehol, leülök az osztrák, a holland és az olasz asztalhoz, már ismerjük egymást régóta, beküldök két sört és dumálunk mindenféléről. Jól telik az idő.
Utáéna fürdés, mosás.... Laci megérkez és megyünk enni.
Beszéltem a SF-val :))) a hét fénypontja!!!!
Most mondja a magyar srác, hogy dumált Charles-sal a hollandussal, hogy ott úgy tartják a mondák szerint, hogy az út mellet lévő búzamezőzben lévő pipacsok azok az elmúlt háborúk emlékeit örzik. Az elesett katonák, vére ötnözte azt a földet, és ott mindd piapacsok nőnek. Egy nagyon tetszik, annyira emberi.....
Remélehetőleg a térdem holnapra jobba lesz, most legalább is úgy érzem.
A mosóprogram kizárt, itt is kézzel mosok pedig van mosógép. A söröscimke meg érkezik:) Örülök, hogy eltaláltál ide:)
Na.... Peace&Love&Happines lépek aludni....
Ja még annyi, hogy kb 191km-ert gyalogoltunk az elmúlt 1 hét alatt....
