Megyek, mert mennem kell...

A megprobaltatasok folytatodnak....

Reggel arra ebredtunk hogy esik es hideg van. Konkretan 10fok es kb 40km/h szel fuj es pont szembe. Elindultunk kb 8-kor es mentunk egeszen delutan 4 oraig. Megtettunk 28km-ert. Holnap feluton leszunk Santiagoig:)

Ez az eso felemeszt, bekuszik a borom ala, vegiga gerincem mellett, egeszen az agyamig, aztan csak figyelek, hogy a gondolataim is a vizben tocsognak, alig tudtam beloluk kicsavarni a nedvesseget.... A cuccaim vagy vizesek vagy hidegek.... 

Holnap is ilyen ido lesz.... Meneteles kozben kb 2-3m-re latok elore es nezem a foldet, ma 1.5mp-kent csoppent le egy vizcsepp a sapkam simlederelor....

Nagyobb térképre váltás

Reg nem aludtam mar ilyen jot mint ma este.

Mikor elindultunk ugy tunt esni fog... es hat esett is.... majdnem egesz nap. Az utolso 12 km-es vegig szakadt... nagyon utam mar. Mikor megerkeztunk akkor meg kisutott a nap. Ebben a pillanatban meg megint elkezdett esni.

Ma semmi erdekes nem tortent, a reggeli telefonon kivul aminek nagyon oultem, csak annyi, hogy megint talalkoztunk Loui-val a legendaval.

Nagyobb térképre váltás

Kicsit tegnaprol....

Szoval lementem kajat venni, talaltam egy kis kozertet, vettem is valamit es leultem a katedralis melle a fube enni. Persze a sejtesem nem csalt es Laci is megerkezett. Kicsit dumaltunk, de mivel o mashol szallt meg megbeszeltuk, hogy fel 8-kor talalkozunk es megyunk enni. En meg elmentem aludni egy kicsit. A szallason Judittot megkertuk, hogy mutasson valami helyi tapas- bart az este, mert mar unjuk a zarandok menut...

Andras is befutott es meseli, hogy talalkozott Charles-al aki nagyon boldogtalan, mert azzal olasz csapatal akikkel ment eddig, nem erzi jol magat. Mintha csak potkereknek vinnek magukkal. Szoval megbeszeltek, hogy akkor jojjon velunk, masnap reggel. Jo otlet volt. Charles 67 eves es nagyon jo fej.

Este talalkoztunk igy 5-en Laci, Andras, Judit, Charles, es en es elmentunk tapas-ozni. Mindenfelet ettem a csigan keresztul a kagyloig, a kirantott zsirig, mindent. Jol belaktunk. Megkertem Juditot, hogy masnap adja fel a levelemet a postan, amit majd este megirok. Nagyon jo este volt!!!!!

Szoval elindultunk, 4-en ugyan nem 7-kor mint terveztuk hanem fel 8-kor de az mar megszokott:) Kifele a varosbol megalltunk egy bar-ban inni egy kavet es enni valamit. A barbol kifele Lacinak odaszol, a kocsmaros, hogy nincs e szuksege egy botra, mert csak neki nem volt. Elfogadta, igy mentunk tovabb. Nehany kilometer utan mar annyira utalta, hogy el akarta dobni. Mondtam inkabb ne, igy nekem adta. Erdekes mert mar napok ota gondolkodom, hogy kellene venni egyet, 4 euro korul van szal nem veszes. Ez egy rendes fa zarandokbot. Az elso par oraban meg baratkoztunk aztan mar olyan volt mintha minig evvel mentem volna. A masikon meg gondolkodom, hogy hazavigyem e vagy itt hagyjam, egyenlore cipelem.

Azon gondolkoztam kifele Burgos-bol, hogy tul vagyunk tobb mint 300km-en az az 1/3-a az utnak, en is tul vagyok mar az eletem 1/3-an, ebben a 3ookm-ben elojott minden ami tortent velem az elmult 33 evben, sok rossz es sok jo. Sikerult minden rosszat feldolgozni a jokat meg elraktarozni es ahogy ezen tul voltam az elmult napokban a fizikai allapotom is javult, a terdeim rendben vannak, a labam OK a hangulatom kivallo :))))))) szoval johet a kovetkezo 3o ev :))))

A nap eleg jol telt, mentunk megalltunk, ettunk mentunk... mignem elertunk San Bol-ba....

Egy kis zarandok szallas, valahol a semmi kozepen, Charles szavaival elve "middle of a nowhere" . Egy kis domboldalban bujik meg, egy os fas oleleseben. Csak buzamezo veszik korbe es taj ami elegge vegelelthatatlan. Kicsit hezitaltunk, hogy raforduljunk e az utra ami bevisz de az eso is epp idejeben kezdett el szemerkelni ezert elindultunk. Abban maradtunk ha nem tetszik akkor megyunk tovabb. Mikor odaertunk egyik amulatbol estunk a masikba, a tokeletesen felujitott kis takaros kis epulet vart minket. Belepve nagy nyitott ter amaelyben talalhato  a konyha majd egy kis kupolas etkezo, es a halo. Minden tiszta. A srac aki vezette ezt a helyet is rendesnek tunt. Mondjuk hozzatette, hogy aram nincs csak generatottol, amit 9 kor lekapcsol. Nagyon varazslatos hely volt. 

Kozben tobben is befutottak, meg mar elottunk is voltak. Mire elerkezett a vacsora ido, mar tele volt a szallas. A srac csinalta vacsit, amihez a kis kupolaterembe teritett egy nagy kerek asztalhoz. Kozben mi befutottunk a kis vaskalyhaba ami a sarokban allt, mert hat eleg hideg volt.

A kupola kozepen, volt egy kis ablak amelybol feny szurodott be, pont az asztal kozepere, nehe neha a porszemek is tancoltak benne. Az asztal korul pedig a vilag minden tajarol voltak emberek, ott volt Alahandro az Argetin tango enekes, egy Nemet no, egy Litvan par akik naszuton vannak, a Kubai hazigazda, Charles a Holland nyugdijas es mi harman Magyarok. Es persze az elmaradhatatlan vacsora a Spanyol rizseshus a Paella....

Ez az egesz egyben volt szurrealis es hihetelen. A hangulat oldott es bizalmas volt, ugy ettunk ott a nagy kerek asztal korul, mintha ezer eve ismernenk egymast.

Vacsora utan kiultunk a teraszra beszelgetni es borozni a lanyok elmentek aludni. Ment a sztorizgatas, mikor egyszer csak a semmibol megjelent egy hajlektalan kinezetu ember a kutyajaval. Kis beszelgetes utan kiderult, hogy O itt a Camino elo legendaja, mert 20 eve jarja az utat oda vissza soha nem alszik szallason, csak a szabad eg alatt. Nehez vele talalkozni. Megkinaltuk egy pohar borral, csinaltunk par kepet, aztan ahogy jott ugy el is tunt.

Mindezek utan, beulltunk a kupolas "terembe" es egy szal gyertya mellett meg beszelgettunk vagy 11 oraig. Alahandro tangot enekelt, es csak folyt a szo mindenrol, varazslatos este volt.... 

Nagyobb térképre váltás

Reggel 6-kor keltunk, mondanom sem kell, hogy a tegnap este utan, nem nagyon volt kedvem. Valahogy osszekapartam magam, lementem reggelizni. Valamikor 7.30 korul sikerult megint elindulnunk Burgosba. Ez olyan 20km koruli tavot jelent. Az ido kodos, gyalogoltunk bele a semmibe a muuton. Altapuerca utan hegyet masztunk egy kicsit, majd vegig lefele Bugosig.  Valahol megalltunk enni es pihenni, ahol vettem az oreg, fogatlan, bajuszos, de nagyon kedves kocsmarosnetol, 6 euroert kb egy 1/3 bagettbol keszult szendvicset es ket narancslevet. Nem volt oszinte a mosolyom. Plana, hogy a bagett 80 cent, egy egesz.

Aztan mentunk tovabb a frissen aszfaltozott muuton, mellettunk tehearautok huztak el es hordtak az aszfaltot.

Majd csorgott telefonom :))))))))

Mikor elertunk Burgos hataraba, Laci mar elhuzott, jo tempoban. Mi Andrassal meg csak joforman poroszkaltunk. Meglattuk az iparnegyedet ahol vegig kell menni 10 km az autout mellett, olyan mintha a kulso vaci utrol kellene bemenni a nyugati palyaudvarig. Nem tul erdekes. A labam is fajt, igy felszaltunk egy buszra ami bevitt a varosba. Persze koran szalltunk le es gyalogoltunk kb meg egy orat mire elertunk a szallasra.

Nagyon furcsa tobb mint egy het utan a varos. Minden olyan idegennek tunik. A zsongas a surges forgas elkerult mar regota. Az utkalapacs mintha az agyamban duborogne. Az emberek nem koszonnek, csak elmennek mellettem.

Egy bacsi utbaigazit...

Itt vagyunk nem messze a katedralistol egy kis egyhazi szallason, ahol talalkoztunk Zsolttal. Akinek mint kiderult nincs tul jo allapotban a laba. Mondjuk kemenyen nyomja a gazt. Ezen a szallason nincs meghatarozva az ar, hanem onkentes alapon mindenki annyit ad amennyit akar.

A meglepetes az volt, hogy kiderult a szallas vezetoje aki fogadott minket egy magyar holgy Judit. Nagyon kedves lathatolag orult a magyar szonak es beszelgettunk egy kicsit.

Most megyek szerzek valami izotonias ital port, meg eszem valamit.

Nagyobb térképre váltás

A tegnap delutani 7 km erzelmi vihara utan, este kikerulhetetlenul szembe jott, hogy mit is keresek en itt a Caminon. Nehezen aludtam el es sokat forgolodtam mire valahagy alomba merultem.

Reggel a szokasos, 6 orai keles utan egy kis suti tegnaprol, es kb 7.30-kor sikerult is elindulni. Az ido pocsek, kod mindenutt, ez eso szemetel, pont olyan minden mint a kedvem. Beszelni sem volt sok hangulatom. Egy versecske jart folyamatosan a fejemben mikozben kerestem a kiutat.

Az eso konnyeket sir az ablakra,

a kedvem is magaval ragadja,

repulnek vele de nem tudok,

olyan szarnyaszegett vagyok.

A sracok eleg jol viseltek szotlansagom, probaltak segiteni ahogy tudtak. Ugy tunik most mar harman megyunk tovabb. Az eso meg mindig esik es hideg is van.

Valahol megallunk es iszunk egy kavet. Jo erzekkel, pont a legjobbkor csong a telefonom. Egy kicsit megnyugszom s a kedvem is jobb lesz.

Beerunk, Villafranca Montes de Oca-ba, beulunk egy barba. Valami flamenco fesztival lehet a kozelben mert egyszer csak betodul egy csomo ember, kioltozve. A nok meglepo modon pozolnak a fenykepezogepnek, en meg elsutok par kepet.

15.30-ra beertunk San Juan de Ortega-ba. A bal sarkamon gyulik a vizholyag. Becernazom, igy jobb lesz. Bemegyunk a barba ebedelni, mert egesz nap nem ettunk semmit, mar szedelegtem az ehsegtol. A helyi specialitast valasztottam ami olyan mint a veres hurka, plusz tojas es salata, vorosbort iszunka hozza. Kaja utan kifekszunk a padra kicsit ejtozni, egy angol turistacsoport tagjai, eszeveszett erovel probaljak tulkiabalni egymast. 

Elindulunk, mar semmim sem kivanja a menest, ugy gondoltam maradok, de valamiert megis megyek. Altapuerca-ig tervezzuk az utat, de Ages-nel meggondoljuk magunkat, es megallunk szallast keresni.

A falu hataraban 10-12 eves forma gyerekek varnak minket, hogy, mindenkeppen menjunk veluk, mert mutatni akarnak valamit. Nem sok kedvem volt hozza 30km utan. Laci elment es megnezte. Sajat gyartasu kis drotekszereket probaltak eladni, nagyon helyesen. Nem vettunk.  Szereztunk szallast, es lementunk a helyi barba dumalni Andrassal. Kiderult, hogy egy suliba jartunk, erdekes na.... vagy fel 11 volt mire agyba kerultunk

Nagyobb térképre váltás

Reggel nyuzottan ebredtem, fogvatartott egy rossz alom,ez mar a masodik a heten. Osszepakolas, a ficko csinalt reggelit, piritos, vaj, lekvar es kave.

Elindultunk 7.30 korul. a terdem teljesen rendben, repulok mint a szel. 8.30-ra mar Santo Domingoban voltunk a kakaos templomnal. Ahol isosszetalalkoztunk Andrassal, aki a templom nyitast varja. Ittunk egy kavet es ettunk egy croissant-ot. Megneztuk atemplomot es mentunk tovabb.

A kovetkezo faluban Granon-ban talalkoztunk egz magyar lannyal Evaval, aki 4 eve jarja a vilagot az amerikai pasijaval. Volt ott egy amerikai cserkesz csapat is akik hitetleten mutatvanyokat csinaltak es melle enekeltek.

Tovabbmenve talalkoztunk Aronnal akinek a sogora valahol elotte ment. Aztan mikor beertunk Redecilla del Caminoba es leultunk enni megjelent Zsolt aki vasarnap indult StJPdP-bol. Talalkozott Erzsi nenivel, aki mint megtudtuk rendben van, csak nemhalad tul gyorsan.

Az utolso szakasz kesz remalom volt 7km ut az autopalya mellett. Kihozza a legrosszabbat az emberbol. Engem is elontott az aggodalom... rohantam mint a veszett, mindenkit otthagytam.

Faradt vagyok, sokat kivett ez amai nap, mentunk vagy 32km-ert...

Ma jöttünk kb 26km-ert, ennek jelentős részét kb 35 fokban. Az van, hogy nem lehet annyit inni amit ki ne izzadna az ember, a nap annyira dúrván süt, hogy a légiós felszerelésem kiegészítettem egy pólóval amit a sapkám alá tettem, így az ujjai már arcomat is takarják. Egy ideig még lehet rövid ujjasban is menni, de aztán 11-12-től szigorúan hosszú ujjas poló.

Kemény....mindezt egy hátizsákkal megspékelve, dombnak felfelé....mintha az Ördög bugyraiban járnék kelnék...

Na szóval reggel 7 körül indultunk de annyira fáradt voltam, hogy csak szédelegtem, nem elég a 8 óra alvás az már tisztán látszik. Valahogy bevergődtem Najeraba és az első árnyékban lévő padra levetettem magam, bakancs zokni levet, hátizsák a padnak dönt és szunya a padon. Még az a jó, hogy itt a zarándoknak kb bármit lehet, elég nagy a tolerancia.

Laci meg a másik padon:)

Mikor kialudtam magam, bementünk a szemben lévő kávézóba és ittunk egy jó kávét.

Tovább indulva a fő utcán vettem egy újabb naplót mert amit hoztam az be fog telni és vettünk levélpapírt, meg borítékot.

A következő "város" Azofra volt ahol rendesen megebédeltünk. A helyi húsboltban vettünk kolbászt (isteni volt), bagettet, oliva bogyót, meg üdítőt. Aztán a szomszédos kocsma „kerthelységében” meg megettük. El is indultunk a legnagyobb melegben a kb 9km-re talalható Ciruena-ba.

Az út kemény volt és tikkasztó, mikor már legalább egy órája mentünk a búzamezők és szőlősök tarkította tájon, sehol egy árnyékot adó fa, az égen híre hanva sem volt felhőnek, csak a 14 órás nap tűz, épp azon gondolkoztam, hogy feladom...mikor feltűnt a távolban az út mellett egy CSIKOS NAPERNYŐ!!!! Mondtam is Lacinak, hogy látod Te is? Aszonta látja, szóval valódinak tűnt. El is kezdtünk énekelni, ..............én leszek az első, a fődíj egy csíkos napernyő, a fejem fölött azt forgatom.....:))))))))

Mikor odaértünk kiderült, hogy a napernyő alatt egy műanyag ládában, vizek, sörök, és üdítő hűlt a valamikori jeges vízben... a közel s távolban senki...s ki van rakva egy doboz amibe a pénzt kellet dobni.
Be is küldtem 1l hűs vizet  2 euroert. Csak áldani tudom aki ezt kitalálta.
Tovább mentünk és lassan de beértünk a városba ahol egy golf klub fogadott minket, majd végigvezetett az út az újépítésű lakóparkon ami üres volt!!!! Egy szellem város lakatlan utcácskáin kóboroltunk és kerestük a szállást.
Meg is találtuk, egy nagyon kék ház személyében. Csengettünk a tulaj nyitott ajtót ez egy magán szállás. Mindjárt mondja is, hogy 13 euro, mindegy maradjunk. A fickó nagyon bizarr, úgy néz ki mint egy késes gyilkos.
Nagyon kemény, itt ülök az Isten háta mögött egy késes gyilkos kinézetű faszi házában egy IKEA-s emeletes rácsos ágyban. Remélem megérem a holnapot:)
Van még itt egy Japán emberke (65 éves) aki biciklivel jött, találkoztunk is vele az úton, úgy csalinkázott az óriási zsákjával a hátán, ami piszkos nehéz, már távolról is látszik, de most közelről még inkább, hogy azt hittük mindjárt nyom itt az árokba bringástól egy dupla leszúrt rittbergert:)  komolyan mint valami részeg örült Japán, a kis vékonykerekű teljesen csupasz citybike-ján, aki épp valami „Részeges kungfu biciklista” című filmből kerekezett elő.  

Amúgy a szállások általában nagyon rendben vannak, van ami megüti a három csillagos hotel színvonalát minőségben, csak hát itt mondjuk 8-10 ágyas szobák vannak. Van ami meg épp elmegy, de a tisztaság mindenhol adott, az árak 6-9 euro között mozognak. Valahol ebben még reggeli is van. Szóval most itt a horror házban a 13 euro nagyon dúrva, föleg úgy, hogy a „klub helység” a pajtából van leválasztva két függöny segítségével. Mondjuk tetszik, van stílusa a fickónak, legalább szarni nem az árokba kell.

A zuhanyzó és a wc rendben van,…miután lezuhanyoztam, jött hogy használjam a felmosó fát és a vödröt, rendes volt mert megmutatta, hogyan kell… én meg csak álltam, és mondtam neki, hogy Perfektóóóóóó!!!!!!!! Kicsit azért megijedtem, nehogy emiatt nekem valami különös kínzásokat találjon ki.A szobában a falra volt felakasztva a világítós kapcsolós elosztó. Laci kérdezte, hogy minek van ez itt? Mondtam hogy azért mert csak elektromos láncfűrésze van… ezen percekig fetrengtünk a röhögéstől….:)))
Amúgy tényleg rendes fickónak tűnik….

A zarándok forgalom nem túl nagy, ahhoz képest, hogy azt hittük akkor majd ilyen körúti forgalomra kell számítani itt az úton, a szállások sincsenek teli. De általában mindenhol összefutunk ismerősökkel, a két olasz idős fickó akikkel együtt indultunk StJPdP-ból annyira megörült nekünk ma, hogy jöttek pacsizni meg minden. Megkínáltam őket kajával mert épp ebédeltünk, de nem fogadták el, a zsákjukból kilógott egy bagett.
 
Na most elmegyünk szerzünk valami kaját….