Semmi sincs ingyen, mindenért fizetni kell, vagy így vagy úgy. Van, hogy nem pénzzel, mert van ami nem megvehető pénzért. Van, hogy egy kapcsolattal törlesztünk a ki nem mondottakért, az elhallgatott kérdésekért-válaszokért. Ez a legfájóbb. Mert az ember azt hiszi, hogy minden megbeszélhető, de sajnos nem, be kell látnom, hogy az értékek különbözősége, nem engedi.
De van e valami ami felülírja az elveket? Létezik e? Vagy tényleg minden belefér?
Tényleg úgy kell élni, hogy kizárólag a saját bolgogulásom a legfontosabb? Mindig azt hittem, hogy ha szabadságra törekszem, úgy hogy nem tolom ki a szabadságfokom annyira amely már a másik szabadságát korlátozza akkor jót és jól cselekszem.
De mit pofázok itt a szabadságról amikor nem tudok önként lemondani róla, lehet, hogy az a legnagyobb szabadság amikor is önként vállalom a rabszolgaságot?
De hát ha egy rabszolgagályán töltöm az egész életem, akkor csak két létformát ismerek, vagy rabszolgatartó vagyok, vagy rabszolga.
Hogy lehet, úgy élni, hogy egyik se legyek?
Miért kell a szabadságommal fizetnem a függőségért? Miért nem lehet egyszerre szabadnak is lenni és függeni valakitől?
Miért nem mondhatom, hogy nélküled én nem akarok és lehet, hogy nem is tudok élni, mert amióta ismerlek könyebb az életem....
Mondhatom... csak nem értik...
Tényleg könyebb???
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.