Ma meghozta a futár a hátizsákom. Nagyon jó választás volt, kényelmes, nem nagy, nem kicsi, nem nehéz, cserébe nagyon profi...
Azon tűnődöm mostan
ság, vajon milyen lesz kint az úton. Egyáltalán milyen lesz felvenni a hátizsákom, felszálni a repülőre, elvonatozni Jean Pied de Portba, majd kiváltani a zarándok igazolványt, és felkerekedni.
Megtenni az első kilométereket, küzdeni a fáradsággal, a fájdalommal, az emlékeim hálóján fennakadt múltal...megérkezni, majd újra felkelni és újra elindulni....
Milyen lesz?
Nem tudom megítélni, fogalmam sincs, oda kell menni... kezdek rájönni, hogy nem lehet elég a dolgokat elképzelni, hanem át is kell élni és akkor lesz belőle valódi tapasztalás. Ezeddig csak a képzelet fura játékszerei vagyunk, kiszolgáltatva a vágy akaratának...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
chiara7 · http://elcamino.utazas.hu 2010.01.31. 16:02:49
(Azért ha néhány konkrétumot, tapasztalatot szeretnél olvasni, gyere az elcamino.joljarok.hu -ra, ott írtom meg, hogy nekem milyen volt...)